BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FÕIGAZGATÓ

18/2002. számú


INTÉZKEDÉSE


a Hivatásos Tûzoltóságok Ideiglenes Tûzoltósport Versenyszabályzatának
 kiadásáról


Budapest, 2002. március 22 -n

A hivatásos tûzoltók fizikai állóképességének és felkészültségének fokozása, a tûzoltók közötti közösségi szellem erõsödése, a barátság elmélyülése, valamint a tûzoltósport versenyek egységes lebonyolítása érdekében kiadom az alábbi

i n t é z k e d é s t:


1.    Ezen intézkedés hatálya kiterjed a katasztrófavédelem hivatásos szervei és a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok személyi állományára.

2.    Ezen intézkedés mellékleteként kiadom a Hivatásos Tûzoltóságok Ideiglenes Tûzoltósport Versenyszabályzatát, amelynek alkalmazását elrendelem.

3.    Ezen intézkedés a kiadása napján lép hatályba és ezzel egyidejûleg a hivatásos tûzoltóság, valamint az önkéntes társadalmi segítõk tûzoltó versenyszabályzatairól szóló 5/1992. BM TOP intézkedés hatályát veszíti.




Dr. Bakondi György
fõigazgató




Melléklet:    28 lap (Szabályzat)
Készült:        2 példányban
Egy példány:    1+28 lap
Készítette:    Sóti József tû.õrgy.
                      Hesz József tû.õrgy.
melléklet a ………./2002. BM OKF intézkedéshez

A Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóságok
Tûzoltósport Versenyszabályzata

I. fejezet

A tûzoltósport verseny rendezésének általános elõírásai


1)    Tûzoltósport versenyt (továbbiakban: verseny) a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság (továbbiakban: BM OKF) a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (továbbiakban: igazgatóságok), a Repülõtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok, valamint a BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ (továbbiakban: BM KOK) rendezhet.

2)    Az 6) a. és b. pontokban említett versenyek az alábbi versenyszámokból állnak:

a.    100 m-es akadályfutás,
b.    horoglétra-mászás,
c.    4x100m-es váltófutás,
d.    kismotorfecskendõ-szerelés,

3)    Az 6) c.-e. pontokban említett versenyen a 2) a.-d. pontokban említett versenyszámokat lehet szervezni.
4)    Versenyeztetési kategóriák:
a.    egyéni (2.a és 2.b pont),
b.    egyéni összetett (kizárólag 2.a és 2.b együtt),
c.    csapat ( 2.c és 2.d pont),
d.    csapat összetett (valamennyi versenyszámban történõ indulás esetén).
5)    Korosztályos megkülönböztetésre a rendezõ szerv vezetõjének döntése alapján van lehetõség (pl.: egyéni versenyszámokban a 35. életév alatti és feletti résztvevõk díjazására).
6)    A hazai rendezésû versenyek fajtái:

a.    Nemzetközi verseny: külföldi és hazai válogatott csapatok részvételével. Ez a verseny csak BM OKF fõigazgatója engedélyével szervezhetõ, kivéve, ha az az I. fokozatú verseny keretében kerül megrendezésre.
b.    Országos verseny: a megyei, a fõvárosi válogatott csapatok részvételével, amely kétévenként kerül megrendezésre a BM OKF szervezésében. A versenyre külföldi csapatok is meghívhatók, akiknek díjazása külön kategóriában történik.
c.    Megyei, fõvárosi verseny (II. fokozatú verseny): a megyében (fõvárosban) található hivatásos önkormányzati (kerületi) tûzoltóságok válogatottjai, valamint meghívott csapatok között végrehajtható verseny. A megrendezése kétévente kötelezõ (országos verseny rendezésének évében vagy az azt megelõzõ évben), de évenként is szervezhetõ versenyfajta.
d.    Házi verseny (I. fokozatú verseny): a szolgálati csoportok között kötelezõen (a helyi sajátosságok figyelembevételével) évente kell szervezni. Ebbe a kategóriába tartozik a BM KOK által szervezett verseny is azzal, hogy a verseny gyakoriságát a BM KOK igazgatója határozza meg, A versenyt a hallgatói állomány (csapat(ok) meghívása engedélyezett) részére kell szervezni.
e.    Meghívásos verseny: A rendezõ szerv állapítja meg a meghívottak körét és az általa megrendezni kívánt versenyszámokat azzal, hogy a versenyszámok közül legalább egy egyéni és legalább egy csapatversenyt meg kell rendezni.

7)    A nemzetközi és országos versenyek kiírását az érintetteknek 120 nappal a versenyt megelõzõen meg kell küldeni. A II. fokozatú verseny kiírását a rendezõ szerv a versenyt megelõzõen legalább 30 nappal a BM OKF fõigazgatójának, az I. fokozatú verseny megrendezésének tényét (a BM KOK által rendezett versenyek kivételével) a rendezõ szerv az igazgatónak küldje meg tájékoztatásul.

8)    A II. fokozatú és meghívásos versenyekrõl a rendezõ készítsen értékelõ jelentést a verseny tapasztalatairól, fõbb eredményeirõl, amit a verseny befejezését követõen legkésõbb 15 nappal küldjön meg a BM OKF fõigazgatójának.

9)    A versenyek lebonyolítását munkavédelmi szempontból is ellenõrizni kell az alábbiak szerint:

a.    A II. fokozatú versenyt legalább középfokú munkavédelmi végzettséggel rendelkezõ megyei munkabiztonsági felügyelõ, ennek hiányában a BM OKF munkabiztonsági fõfelügyelõje ellenõrizze,
b.    A nemzetközi és országos versenyt a BM OKF munkabiztonsági fõfelügyelõje köteles ellenõrizni.

II. fejezet
A részvételre vonatkozó általános szabályok


10)    A versenyen részt vehetnek a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok, a Repülõtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság, valamint a BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ hivatásos állományából az, akinek a csapata indulási szándékát (nevezését) a versenyt rendezõ szerv által meghatározott idõpontig írásban jelezték.

11)    Az indulási szándékot nevezési lap megküldésével kell jelezni, az 1. számú függelékben leírt formátumban, a verseny idõpontját megelõzõ –legkésõbb- 15. napig. A horoglétra-mászás és 100 m-es akadályfutás számokban a nevezési lapon az indulás sorrendjét is meg kell jelölni számozással, a kismotorfecskendõ-szerelés és 4x100 m-es váltófutásban pedig csak X-szel kell jelölni az indulókat (7, illetve 2x4 fõ).  A nevezési lapot számítógéppel vagy írógéppel kell kitölteni. A versenyszámokban nevezhetõk létszáma az alábbi:

a.    a 100 méteres akadályfutásban:        8 fõ, de minimum 6 fõ
b.    a horoglétra-mászásban:            8 fõ, de minimum 6 fõ
c.    a 4x100 méteres váltófutásban:        8 fõ (2x4 fõ)
Ø    az “A” csapatban     4 fõ
Ø    a “B” csapatban     4 fõ
d.    a kismotorfecskendõ-szerelésben:        7 fõ
e.    A csapat nevezési létszáma maximum 10 fõ. Az adott versenyszám maximált létszáma feletti versenyzõk a tartalékok. 

12)    A pontosított név szerinti nevezést a versenyt rendezõ szerv által meghatározott idõpontig a csapatvezetõ küldje meg írásban a versenybíróság elnökének.

13)    A nevezési lapot a csapatvezetõ írja alá.

14)    A csapatok és versenyzõk rajtszámmal történõ ellátásának elvét a rendezõ szerv határozza meg a versenykiírásban.

15)    A csapat által hozott sportfelszereléseket a versenyt megelõzõen a helyszínen kell hitelesíttetni, az adott versenyre jellemzõ, egyértelmû és más jelölésekkel össze nem téveszthetõ, hamisíthatatlan módon. A hitelesítést a technikai csoport vezetõje irányítja, a versenybíróság elnökhelyetteseinek közremûködésével.


III. fejezet
Szervezeti felépítés


16)    A 6) a.-b. pontokban szereplõ versenyek eredményes lebonyolítása érdekében Szervezõ Bizottságot (továbbiakban: SzB) kell létrehozni. Az SzB tagjai a következõk:
a.    elnök
b.    elnökhelyettesek (2 fõ)
c.    titkárok (2 fõ)

17)    Az SzB elnökét és tagjait a rendezõ szerv vezetõje jelöli ki.

18)    Az SzB elnöke egyszemélyben felelõs a verseny-elõkészítés és -lebonyolítás feladatainak maradéktalan teljesítéséért. Fõ feladatai közé tartozik:
a.    javaslatot tesz a rendezõ szerv vezetõje felé a verseny helyszínére és az idõpontjára vonatkozóan,
b.    elkészíti a verseny forgatókönyvét és kiírását,
c.    irányítja és koordinálja az SzB, illetve az irányítása alá tartozó és létrehozott csoportok, bizottságok, versenybíróság munkáját.

19)    Az SzB feladatainak elvégzésére létrehozandó bizottságok és csoportok:
a.    versenybizottság (amely a versenyen versenybíróságként mûködik),
b.    idõmérõ és kiértékelõ csoport,
c.    technikai csoport,
d.    gazdasági csoport.

20)    Szükség szerint további bizottságok, és csoportok is szervezhetõk. Így pld.:
a.    felügyelõ bizottság,
b.    sajtó csoport,
c.    kulturális csoport,
d.    rendészeti csoport,
e.    szponzori csoport,
f.    protokoll csoport,
g.    nemzetközi csoport,
h.    egyéb csoport.

21)    A bizottságok és csoportok vezetõit az SzB elnöke javaslatára a rendezõ szerv vezetõje jelöli ki.


IV. fejezet
A versenybíróság tisztségviselõi és feladataik


22)    A versenybíróság tisztségviselõi:
a.    a versenybíróság elnöke, aki egyben a verseny fõbírája (aki a verseny elõkészítése során a versenybizottság elnöke volt),
b.    a versenybíróság elnökhelyettesei (2 fõ), akik egyben a verseny fõbírájának helyettesei (akik a verseny elõkészítése során a versenybizottság elnökhelyettesei voltak),
c.    az idõmérõ és kiértékelõ csoportvezetõ,
d.    a technikai csoportvezetõ,
e.    a vezetõbírók (minden versenyszámban 1 fõ).

23)    A versenybíróság elnökének feladatai, jogosultsága:
a.    Egyszemélyben felelõs a verseny lebonyolításáért, a sportszerû versenyzésért.
b.    Felelõs a verseny szabályainak sportszerû betartásáért, betartatásáért.
c.    Köteles a versenyzõknek és csapatoknak egyenlõ esélyt biztosítani.
d.    Gondoskodik -szükség esetén- a versenybírók leváltásáról, cseréjérõl.
e.    kizárhatja a versenybõl a sportszerûtlen versenyzõket.
f.    közvetlen beosztottai:
Ø    a versenybíróság elnökhelyettesei,
Ø    a vezetõbírók,
Ø    az idõmérõ és kiértékelõ csoportvezetõ,
Ø    a technikai csoportvezetõ.

24)    A versenybíróság elnökhelyetteseinek feladatai, jogosultsága:
a.    Segítik a versenybíróság elnökét feladata végrehajtásában.
b.    Eljárnak az elnök távollétében annak jog- és feladatkörében.
c.    Részt vesznek a sportfelszerelések hitelesítésében.
d.    Ellenõrzik a pályaelemek szabályosságát, valamint a versenypályán történõ szabályszerû elhelyezésüket.

25)    Az idõmérõ és kiértékelõ csoport vezetõjének feladatai, jogosultsága:

a.    Irányítja és ellenõrzi a kiértékelõ csoport tagjainak munkáját.
b.    Tartja a kapcsolatot a versenybíróság elnökével és a gépi, kézi idõmérõkkel.
c.    Felelõs az eredmények pontos kiértékeléséért, a versenyeredmények rögzítéséért és az összesített jegyzõkönyvének elkészítéséért. (A versenyjegyzõkönyv tartalmi és alaki követelményeit a 2. számú függelék tartalmazza).
d.    Szervezi a versennyel kapcsolatos híradást, közremûködik az eredmények közzétételében.

26)    A vezetõbíró feladatai, jogosultsága:
a.    Felelõs az adott versenyszám szabályainak betartásáért. Irányítja az idõmérõk, a pályabírók, az indító és indítósegéd munkáját.
b.    Gondoskodik az adott versenyszám zavartalan lebonyolításáról.
c.    Ellenõrzi a sportfelszereléseket, az óvásokat elsõfokon elbírálja.
d.    A pályabírók jelzése után (a fehér zászló felemelésével vagy kihangosítás útján szóban) engedélyt ad az új indításra.
e.    Javaslatot tesz a versenybíróság elnökének a sportszerûtlen versenyzõk kizárására.
f.    Dönt a futam érvényességérõl.
g.    Felfüggesztheti az adott versenyszám folytatását, amennyiben a versenyzõk, edzõk és a csapat vezetõje indokolatlanul zavarja a versenyszám lebonyolítását. Errõl a tényrõl a versenybizottság elnökét haladéktalanul értesíteni köteles. A versenyszám további folytatására csak a versenybíróság elnöke adhat utasítást. Amennyiben szabálytalanságot észlel, megsemmisíti az adott versenyszám futameredményét, és az eredménylapra feljegyzi az okát. Személyesen gyõzõdjön meg a pályabírák jelzése alapján a jelzett szabálytalanságról. Amennyiben a pályabíró által nem jelzett szabálytalanságot észlel, az f. pontnak megfelelõen jár el. Piros zászló felemelésével a futam érvénytelenségét, fehér zászlóval a futam érvényességét jelzi. A fehér zászló felemelésével engedélyt ad a sportfelszerelés pályáról történõ levitelére (ezt a mûveletet, a futam érvénytelenségének jelzése, esetleges megtekintése, illetve tudomásulvétele után is végre kell hajtani).

27)    A technikai csoport vezetõjének feladatai, jogosultsága:
a.    Vezeti a sportfelszerelések hitelesítését.
b.    Ellenõrzi a pályaelemek szabályosságát, valamint a versenypályán történõ szabályszerû elhelyezésüket.
c.    Gondoskodik a sérült vagy szabálytalan pályaelemek cseréjérõl, illetve pótlásáról.
d.    Irányítja a technikai személyzet munkáját.
e.     Szervezi a kihangosítást.

28)    A fentieken felül szervezett bizottságok, csoportok feladatát, hatáskörüket az SzB vezetõje határozza meg.

29)    A vezetõbíró közvetlen, illetve közvetett irányítása alá tartoznak az alábbi személyek:
a.    vezetõ idõmérõk,
b.    kézi idõmérõk,
c.    indítóbíró és indítósegédek,
d.    pályabírók.

30)    A vezetõ idõmérõ feladatai:
a.    Méri mind a két versenyzõ idejét.
b.    Ellenõrzi az idõmérõk által mért idõt és dönt az érvényes eredményrõl.
c.    Irányítja a kézi idõmérõk munkáját
d.    Az érvényes eredményt rögzíti az eredménylapon.
e.    Utasítást ad a stopperórák nullára állítására.
f.    Az eredménylapot ellenõrzi és átadja a versenyszám vezetõbírójának.

31)    A kézi idõmérõk feladata:
    Az indítás elhangzása és a versenyzõ célbaérése közötti idõ stopperórával történõ mérése.
   
32)    Az indítóbírók feladatai:
a.    A vezetõbíró jelzésére a rajtolás vezényszavainak adása után jelt ad az indulásra.
b.     Szabálytalan rajtolás esetén visszahívó jelzést ad.
c.    Kizárja a futamból azt a versenyzõt ? 4x100 méteres váltóban a rajthoz álló váltót, kismotorfecskendõ-szerelésben az egész rajt ? aki az elsõ hibás rajtja után másodszor is hibásan rajtol.
d.    Ki kell zárnia azt a versenyzõt, váltót vagy rajt, akik a felkészülési idõ leteltekor még nincs készen a versenyfeladat végrehajtására.
e.    Bármelyik okból történik a kizárás, ezt a tényt közölnie kell a versenyszám vezetõbírójával.

33)    Az indítósegédek feladata:
a.    Közvetlen alárendeltjei az indítóbírónak.
b.    A rajtlista alapján ellenõrzik a versenyzõk rajtszámát, a ruházat szabályosságát, a sportfelszereléseken a hitelesítés meglétét.
c.    Rajthoz szólítják az éppen sorrakerülõ és felkészülésre az utána következõ versenyzõ(ke)t.
d.    Mérik a felkészülési idõt. Ha a felkészülési idõ letelt, ezt a tényt közlik az indítóval.
e.    Segítik az indító munkáját, gondoskodnak arról, hogy a rajthoz álló versenyzõket a rajt végrehajtásában ne zavarják.
f.    Jelzik az indítónak, ha a felkészülésre szólított versenyzõ, váltó vagy raj nem jelent meg a rajtnál.
g.    Segítik az indító munkáját a szabályos rajtolás megítélésében.

34)    A pályabírók feladatai:
a.    Pályabírót pályánként kell kijelölni olyan létszámmal, amely lehetõvé teszi a versenyszám végrehajtásának szabályosságáról történõ egyértelmû meggyõzõdést.
b.    Ellenõrzik a sportfelszerelések szabályszerû elhelyezését, melyet a fehér zászló felemelésével jelezzenek. Amíg a versenyzõ, a váltó vagy raj szabálytalanul jár el a sportfelszerelés elhelyezésének tekintetében, addig a piros zászló felemelésével jelezze azt.
c.    A versenyszám lebonyolítása után a vezetõbíró felhívására a sikeres végrehajtást fehér zászló, az észlelt szabálytalanságot a piros zászló felemelésével jelezzék.


V. Fejezet
A versenyzõkre vonatkozó általános szabályok


35)    A versenyzõk öltözete:
a.    Sportcipõ (edzõcipõ): készülhet bármilyen anyagból, a talpán 6 mm-nél nagyobb kiemelkedés, mintázat nem lehet. Szögestalpú futó- és stoplis cipõ nem használható. A rendszeresített tûzoltó gyakorló cipõ használata is megengedett.
b.    Melegítõ (szabadidõ ruha) alsó és felsõ, póló, az idõjárásnak megfelelõen csapaton belül egységesen használható. Az öltözet egységessége országos és nemzetközi versenyen történõ részvételkor kötelezõ. A versenyszámokat csak hosszú (bármilyen anyagú, legalább bokáik érõ) nadrágban lehet végrehajtani.
c.    Minimum 40 mm széles bõr derékszíj vagy mászóöv (terhelési próbás, tartozékok nélkül),
d.    Munkavédelmi vagy tûzoltó védõsisak.
e.    Rajtszámok (a versenyzõ mellén és hátán) jól láthatóan.
f.    Leesés elleni védelemhez a horoglétramászás versenyszámnál kötelezõ a rendezõ szerv által elõzetesen meghatározott (esetleg biztosított, vagy saját) testheveder (annak hiányában esetleg derékheveder, mászóöv viselése).
g.    A 4x100 méteres váltófutásban a váltó 4. tagja (a fentieken kívül) arcvédõt, bármilyen típusú, rendszeresített tûzoltó védõkabátot és tûzoltó védõkesztyût, a rendeltetésnek megfelelõen köteles viselni. A nadrág nem lehet testhez szorosan simuló, mûszálas anyagú. Amennyiben a versenyfeladat végrehajtása közben a versenyzõ, váltó vagy raj tagja elveszti öltözetének, felszerelésének bármely darabját ? kivéve, ha a célbaérés elõtt az elhagyott ruházatot, felszerelést rendeltetésének megfelelõen újra fel nem veszi ? a versenyzõ, váltó vagy raj adott futamának eredményét meg kell semmisíteni.
h.    Reklámfeliratokat a versenyzõk viselhetnek, de a csapat hovatartozását és a rajtszámot nem takaró vagy méreténél és egyéb jellemzõjénél fogva nem zavaró módon.

36)    A tartalék versenyzõk indulásának szabályai:
a.    Ha a bemelegítés vagy az elõzõ versenyszám végrehajtása során valamelyik versenyzõ megsérül, helyette indítható a tartalék.
b.    A változást a futam megkezdése elõtt írásban közölni kell a versenyszámot vezetõ bíróval.
c.    A 100 méteres akadályfutásban, valamint horoglétra-mászásban a második futamban tartalékversenyzõ semmilyen okból nem indítható.
d.    A 4x100 méteres váltófutásban az elõször rajthoz állított váltóból a második futamban még sérülés esetén sem indítható versenyzõ, ekkor csak tartalékversenyzõ szerepeltethetõ a második váltóban.
e.    Abban az esetben, amikor az elsõnek rajthoz álló 4x100 m-es váltóból valaki a futam megkezdése elõtt megsérül, helyette a másodiknak induló váltó bármely tagja indulhat, de ilyenkor a második váltóban csak a tartalékversenyzõ szerepelhet.

37)    A rajtolás végrehajtása
a.    A versenyzõ, váltó vagy raj a feladat végrehajtását térdelõ vagy álló rajtolással kezdheti meg. Rajtgép használata megengedett.
b.    A felkészülési idõ leteltével az indítóbíró “Felkészülni" vezényszavára a versenyzõ odamegy a rajthelyéhez.
c.    A rajthelyzetet úgy kell elfoglalni, hogy a versenyzõ testének semmilyen részével - nem érintheti a rajtvonalat, valamint a rajt és a cél közötti területet.
d.    "Vigyázz" vezényszóra - térdelõ rajt esetén csípõjét megemelve - felveszi az indulási testhelyzetet, majd ebben a helyzetben mozdulatlanul várja az indításjelzést.
e.    Az indítóbíró csak úgy adhat jelt az indításra, ha a futam minden résztvevõje mozdulatlanul várja a jeladást. Azt, hogy minden rajthoz álló mozdulatlan-e, csakis az indítóbíró bírálhatja el. Ezt követi a "Rajt"-jel elhangzása szóban vagy sípszóval, vagy egy pisztolylövéssel.
f.    Szabálytalan a rajt, ha a versenyzõ, a váltó vagy a raj a rajtjel elhangzása elõtt megkezdi a feladat végrehajtását. A rajt szabályosságát csak az indítóbíró döntheti el.
g.    Szabálytalan rajt esetén a futam valamennyi indulójának ismételnie kell. Az adott futamban kétszeri szabálytalan rajtolás esetén a szabálytalanul rajtoló személyt, váltót, illetve a rajt, ki kell zárni a futamból.
h.    A rajt szabálytalanságát az indítóbíró hangjelzéssel (2 egymást rögtön követõ pisztolylövés, síp, "Vissza" vezényszó) jelzi a futam résztvevõinek.


VI. Fejezet
A verseny értékelése


Az idõmérés

38)    A versenyzõk idõeredményeinek mérésére elektromos idõmérõ berendezést és kézi idõmérést lehet használni. A kézi idõmérés esetén pályánként 3 idõmérõt kell alkalmazni, akik közül az egyik a vezetõ idõmérõ. Az elektromos méréssel (gépi idõmérés) párhuzamosan kézzel is kell mérni az eredményeket.

39)    Gépi idõmérés esetén pályánként egy kézi idõmérõt és két pályánként egy vezetõ idõmérõt kell alkalmazni. A gépi idõmérés mûszaki hibája esetén, amennyiben az a verseny közben romlik el és rövid idõn belül a zavar nem hárítható el, az értékelésnél csak a kézzel mért idõeredményeket szabad figyelembe venni az adott versenyszámban. Ez esetben az érvényes idõ megállapítása a 40) c. és d. pontok alapján történik. Amennyiben az elektromos idõmérõ berendezés kifogástalanul mûködött, a helyezések megállapításánál a gépi idõket kell figyelembe venni.

40)    A kézi mérés eredményeit az alábbiak szerint kell megállapítani, illetve rögzíteni:
a.    Ha a végrehajtás ideje három különbözõ idõ, akkor a legjobbat és a legrosszabbat figyelmen kívül kell hagyni, és a közbülsõt kell érvényes eredményként rögzíteni.
b.    Ha három mért eredménybõl kettõ megegyezik, akkor ezt az eredményt kell rögzíteni.
c.    Ha bármilyen okból csak két mért eredmény áll rendelkezésre, akkor a két idõ számtani közepét kell venni.
d.    Ha a három mérés közül csak egy érvényes idõeredmény van, akkor azt kell rögzíteni végrehajtási eredményként.
e.    Amennyiben az idõeredmények eltérése aránytalanul nagy (aránytalanul nagynak kell tekinteni az eltérést, ha a legkisebb és legnagyobb mért eredmény közötti különbség 4x100m-es váltófutás és a kismotorfecskendõ-szerelés versenyszámban 2 másodperc, 100m-es akadálypálya és horoglétra-mászás esetében 1 másodperc), akkor csak a két egymáshoz közelebbi idõeredmény számtani közepét kell rögzíteni.

41)    Az egyes versenyszámok végrehajtásához szükséges idõt századmásodperces pontossággal kell értékelni. Minél kevesebb idõ szükséges a végrehajtáshoz, annál jobb a teljesítmény. Az összetett csapatversenyben történõ értékeléshez a versenycsapatnak valamennyi versenyszámban részt kell vennie. Amennyiben egy versenycsapat egy, vagy több versenyszámban nem áll rajthoz, akkor azt az összetett csapatversenyben nem értékelik.

Az értékelés

42)    Egyéni értékelés a következõ versenyszámokban történik:
a.    100 m-es akadályfutás
b.    horoglétra-mászás
c.    egyéni összetett

43)    A 100 m-es akadályfutás és a horoglétra-mászás
a.    A versenycsapat nyolc versenyzõje két-két kísérletet hajthat végre, amelybõl a jobb eredmény számít az értékeléskor.
b.    Ha csak az egyik kísérlet érvényes, akkor ez az értékelés alapja.
c.    Ha mindkét kísérlet érvénytelen, akkor utolsóként rangsorolják a versenyzõt és nem lesz eredménye az egyéni összetettben.
d.    Holtverseny esetén az értékelésnél figyelembe nem vett rosszabbik kísérlet eredménye határozza meg a helyezési sorrendet.
e.    Ha valakinek csak egy érvényes eredménye van, akkor holtverseny esetén hátrányba kerül a két érvényes eredménnyel rendelkezõ versenyzõtársakkal szemben.
f.    Amennyiben két, vagy több versenyzõ rosszabbik futameredménye is megegyezik –holtverseny esetén-, azonos helyre kell õket sorolni.

44)    Az egyéni összetett
a.    Az idõ a versenyzõk 100 m-es akadályfutás és horoglétra-mászási idõeredményébõl tevõdik össze.
b.    Ha egy versenyzõ valamely versenyszámban nem rendelkezik érvényes idõvel, akkor azt összetettben nem lehet értékelni.
c.    Két vagy több versenyzõ idõazonossága esetén a gyengébb versenyszám-eredmények összege határozza meg a helyezési sorrendet. Amennyiben ez az eredmény is megegyezik, azonos helyre kell õket sorolni.
d.    Ha az azonos idõvel együtt álló versenyzõk közül –holtverseny esetén- valakinek csak egy érvényes eredménye van, hátrányba kerül a két érvényes eredménnyel rendelkezõkkel szemben.

45)    A csapat összetett értékelése az alábbi versenyszámok alapján történik:
a.    100 m-es akadályfutás
b.    horoglétra-mászás
c.    4 x 100 m-es váltófutás
d.    kismotorfecskendõ-szerelés

46)    A 100 m-es akadályfutás és a horoglétra-mászás csapat-értékelése
a.    A versenycsapat nyolc versenyzõje két-két kísérletet tehet. A versenycsapat beszámítható 6 legjobb idõeredményét kell figyelembe venni az értékelésnél. Az értékelés alapjául az egyéni verseny eredményei szolgálnak. Egy versenyzõtõl csak egy idõeredmény – a jobbik – számítható be az értékelésbe.
b.    Ha két vagy több csapat azonos eredményt ér el, akkor ugyanazon versenyzõk gyengébb futameredményei határozzák meg a sorrendet. Amennyiben a hat versenyzõ nem rendelkezik két-két érvényes futameredménnyel, hátrányt szenvednek a sorrend megállapításakor. Idõazonosság esetén azonos helyre kell a csapatokat rangsorolni.
c.    Amennyiben egy versenycsapat nyolc versenyzõje nem rendelkezik legalább hat érvényes eredménnyel, a versenyszámban az utolsó helyre kell sorolni a csapat értékelésekor. Ez a helyezés megegyezik a versenyszámban résztvevõ csapatok számával. Ha több ilyen versenycsapat is van, akkor valamennyi utolsó helyezett lesz.

47)    A 4 x 100 m-es váltófutás
a.    Minden versenycsapat nyolc versenyzõje két futamban (2 x 4 fõ) hajtja végre a versenyszámot. A jobbik váltó eredménye kerül elsõként az értékelésbe.
b.    Két vagy több csapat idõeredményének azonosságakor a nem értékelt gyengébb váltó idõeredménye határozza meg a sorrendet. Amennyiben ez az eredmény is megegyezik, akkor azonos helyre kell a csapatokat sorolni.
c.    Ha a csapat két váltója közül egyiknek sincs érvényes eredménye, akkor a versenycsapat utolsó helyezett lesz. (Ez a helyezés megegyezik a versenyszámban résztvevõ csapatok számával.) Ha több ilyen versenycsapat is van, akkor valamennyi utolsó helyezett lesz.

48)    A kismotorfecskendõ-szerelés
a.    A helyezés megállapításakor az elért idõeredmény a mértékadó. Ha az eredmény megegyezik, akkor a csapatokat azonos helyre kell sorolni.
b.    Ha egy versenycsapat nem rendelkezik érvényes idõeredménnyel, utolsó helyre kell sorolni. (Ez a helyezés megegyezik a versenyszámban résztvevõ csapatok számával.)
c.    Több érvénytelen eredménnyel rendelkezõ csapat is lehet, ezek helyezési száma megegyezik a résztvevõ versenycsapatok számával.

49)    Az összetett értékelés
a.    Az összetett csapatverseny értékeléséhez valamennyi versenyszám helyezési számait – amelyet az adott versenycsapat elért – össze kell adni.
b.    Pontazonosság esetén a jobb kismotorfecskendõ szerelési eredmény dönti el a sorrendet. Amennyiben itt is pontazonosság áll fenn, azonos helyen kell a csapatokat sorolni.

Érvénytelen kísérletek

50)    Amennyiben egy versenyzõ, vagy egy csapat a versenyszámot nem fejezi be, akkor a gyakorlatot érvénytelennek kell tekinteni. Ugyanígy érvénytelen, ha rajtnál egy versenyzõ, vagy a csapat két hibás rajtolást vét az adott futamban.

51)    Ha egy futam indításakor háromhibás rajtot vétenek a versenyzõk, akkor azok, akik nem vétettek két rajtolási hibát – és így nem estek ki az értékelésbõl – egy késõbbi idõpontban újra rajtolhatnak.

52)    Minden versenyszámban érvénytelen kísérletként kell értékelni a 50) és 51) pontokban említetteken felül:
a.    Ha egy versenyszám végrehajtása során a versenyszabályzatban elõírtaktól eltérõen hajtják végre a feladatot.
b.    Ha egy versenyzõ nem teljes felszereléssel érkezik a célba, illetve a következõ váltózónába.
c.    Ha a versenyzõ egy másik versenyzõ pályáját keresztezi, vagy felszerelése annak útjába kerül és ez által a feladat végrehajtását akadályozza, vagy nehezíti. Ez a körülmény nem akadályozza meg az értékelést, az akadályozott versenyzõ, váltó mégis újra rajtolhat.
d.    Ha a versenyzõ egy másik pályát használ a távolság csökkentésére.


Kizárás

53)    Ha egy versenyzõ, váltó, vagy raj szándékosan és durván megsérti a versenyszabályzat elõírásait, a sportszerûséget, különösebb ok nélkül önhatalmúlag elhagyja a versenypályát, vagy súlyosan akadályozza más csapat versenyzõjét feladata végrehajtásában, úgy a versenyszám vezetõbírája a pályabírákkal tanácskozva tegyen javaslatot a versenybíróság elnöke felé a kizárásra. A versenybíróság elnöke a versenybírósággal meghozza döntését a kizárásról vagy a javaslat elvetésérõl.

54)    A kizárt versenyzõ(k) aki(k) a történtekben vétkes(ek) a versenyen történõ minden további részvételbõl kizárásra kerülnek.  A kizárásig elért eredményeik és helyezéseik azonban érvényben maradnak. Tartalék a kizárt versenyzõ helyébe nem állítható.

55)    A versenybõl való kizárás okai lehetnek:
a.    egy versenyzõ, vagy versenycsapat megengedhetetlen magatartása,
b.    az ellenõrzöttõl eltérõ felszerelések használata, vagy az ellenõrzött felszerelések manipulálása; felszerelés manipulálásának minõsül, ha a célba érkezést követõ ellenõrzéskor a tárgy a versenyszabályoknak nem felel meg,
c.    egy versenyzõ mindkét váltóban, illetve más helyett való indulása,
d.    más versenycsapat súlyos, szándékos akadályozása feladatának végrehajtása folyamán.
e.    ha a versenyzõ nem a nevezési lapon megadott rajtszámával áll rajthoz, illetve versenyez.

A versenyek díjazása

56)    Az országos és nemzetközi versenyeken minimálisan az alábbi díjazást kell megvalósítani:
a.    100 m-es akadályfutásban és horoglétra-mászásban:   
Ø    I. hely: oklevél, érem, kupa
Ø    II.-III. hely: oklevél, érem
Ø    IV-VI. hely: oklevél
b.    egyéni összetett:                   
Ø    I-III. hely: oklevél, érem, kupa
Ø    IV-VI. hely: oklevél
c.    4x100 m-es váltófutás és kismotorfecskendõ-szerelés:
Ø    I. hely: oklevél, érem, kupa
Ø    II.-III. hely: oklevél, érem
Ø    IV-VI. hely: oklevél
d.    csapat összetett:                    
Ø    I-III. hely: oklevél, érem, kupa
Ø    IV-VI. hely: oklevél

57)    Az I. és II. fokozatú, illetve meghívásos verseny díjazását a szervezõ állapítja meg a versenykiírásban.


VII. Fejezet
Vegyes rendelkezések



58)    Felkészülési idõk:
a.    100 méteres akadályfutásban és a horoglétra-mászásban:        2 perc
b.    4x100 méteres váltófutásban és a kismotorfecskendõ-szerelésben    5 perc

59)    A fent meghatározott idõ alatt kell a versenyzõknek a sportfelszerelésüket a pályán szabályszerûen elhelyezni, és a rajtvonal mögött felállni. Amennyiben az adott futamban a versenyzõ vagy raj a felkészülési idõt túllépi, a vétkes versenyzõt, váltót vagy rajt a futamból ki kell zárni.

60)    A horoglétra-mászás versenyszámot az elsõ emeleti magasság felett csak leesés elleni védelemmel lehet végrehajtani, amelyben a csapattagok kötelesek közremûködni a biztosítás módja által meghatározott létszámban.

61)    A versenyzõk és a váltók egy-egy versenyszámban két kísérletet tehetnek. A második kísérlet megtétele nem kötelezõ. Váltófutásban két váltó indítása számít két kísérletnek. A kismotorfecskendõ-szerelésben a rajok egy kísérletet tehetnek.

62)    A kismotorfecskendõ-szerelés versenyszámot megelõzõen a csapatoknak 20 perces felkészülési idõ áll rendelkezésre a kismotorfecskendõ megismerésére és kipróbálására, amennyiben a rendezõ szerv által biztosított kismotorfecskendõvel bonyolítják le a versenyszámot.

63)    A versenyzõk a feladatukat önállóan, külsõ segítség nélkül kötelesek végrehajtani. Nem számít segítségnek:
   
a.    Ha a felkészülési idõ alatt a 100 méteres akadályfutásban és a 4x100 m-es váltófutásban a 3. váltózónában a felszereléseket nem a rajthoz álló, hanem egy versenyzõtársa rakja a helyére.
b.    Ha a kismotorfecskendõ-szerelésben a raj tagjai egymás feladatát átveszik.
c.    Ha feladat végrehajtása után a csapattagok (tartalékok és már végzett csapattagok) segítenek levinni a felszereléseket a pályáról.

64)    Tilos a csapattagokat a versenyszám végrehajtása közben a kijelölt pálya mellett futva kísérni!

65)    A kijelölt versenypálya (mindkét) hosszanti szélétõl számított legalább 2 méteres (a pályával párhuzamos) sávon belül a futam ideje alatt versenyzõ, csapatvezetõ, kísérõ, a verseny lebonyolításában nem résztvevõ személy nem tartózkodhat.

66)    Az akadályozás miatt hátrányba került versenyzõ, váltó vagy raj megismételheti az adott futamot, a versenyszám vezetõbírójának döntése alapján.

67)    Amennyiben egy versenyzõ, váltónak vagy rajnak egy tagja a futam végrehajtása közben megsérül, és emiatt a futamot nem fejezi be vagy hátrányba kerül, a futam megismétlésére nincs mód.

68)    A feladat teljesítése után a visszaszerelést megkezdeni, illetve a felszerelést a pályáról levinni csak a versenyszám vezetõbírójának engedélyével lehet (fehér zászlójelzés).

69)    Ha versenyzõ, váltó vagy raj engedélyt kap az ismétlésre, az óvás okául szolgáló futamban elért idõeredmény helyébe megismételt futam eredménye lép.


Az óvás rendje

70)    Óvás versenybírói döntés ellen

a.    Felszólamlást formai tévedések – név elírás, születési dátum, stb. – ellen az indítósegéden keresztül az indítóbírónak szóban lehet tenni, amelyet az indítóbíró nyilvánosságra hoz, az elírt adatot korrigálják.
b.    A felszerelésekkel a kapcsolatos észrevételeket a verseny megkezdése elõtt a versenyszám vezetõbírájánál szóban lehet megtenni.
c.    Minden további felszólamlást a versenybírói döntésekkel szemben, a felszerelések hibái ellen, amelyeket a verseny alatt észlelnek, stb. az érintett versenycsapat vezetõje írásban, legkésõbb a bírói döntést követõ 15 percen belül teheti meg a versenyszám vezetõbírájánál.
d.    Ha a vezetõbíró a kérdést illetõen egyedül nem tud dönteni, akkor a döntés meghozatalához az óvás tárgyában információval rendelkezõ pályabírókat is be kell vonnia.
e.    Amennyiben így sem születik döntés, ? valamint abban az esetben, ha a hozott döntéssel az óvó nem ért egyet ?, úgy a végleges döntést másodfokon a döntõbíróság hozza meg. Amennyiben a vezetõbíró döntésével a csapat vezetõje nem ért egyet, úgy az óvást a versenybíróság elnökénél haladéktalanul – írásban – kell bejelenteni.

71)    A másodfokú döntés meghozatalára a döntõbíróság jogosult. A döntõbíróság tagjai: a versenybíróság elnöke és a versenybíróság elnökhelyettesei.

72)    A döntõbíróság a tényállás tisztázása érdekében meghallgatja a szabálytalanságot észlelõ, óvást benyújtó csapatvezetõt, pályabírót és a vezetõbírót. A megállapított tényállás után a döntõbíróság haladéktalanul köteles a végsõ döntést meghozni, és a csapat vezetõjével ezt közölni.

73)    A verseny folytatására az írásban benyújtott óvás nem halasztó hatályú. A másodfokú döntés ellen további fellebbezésnek helye nincs. A döntõbíróságnak minden esetben az írott szabályok szerint kell eljárnia.

74)    Ha azonban a versenyszabályban nem rögzített esetrõl van szó, akkor a döntésnél mérlegelni kell, hogy az a versenyzõ, aki ellen vagy aki érdekében óvtak, a szabálytalanság elkövetésével jogosulatlan elõnyt szerzett-e, illetve mást hozott-e hátrányos helyzetbe vagy sem. Amennyiben nem, úgy a futamot érvényesnek kell tekinteni. Ha a szabálytalanság elkövetésével jogosulatlan elõnyt szerzett vagy másokat hátrányos helyzetbe hozott, a vétkes versenyzõ, váltó vagy raj adott futameredményét meg kell semmisíteni.

75)    Nincs helye óvásnak:

a.    szabálytalan rajtolás miatt,
b.    ha egy versenyzõ, váltó vagy raj sérülés miatt a megkezdett versenyfeladatot befejezni nem tudta,
c.    ha a sportfelszerelésnek a versenypályán történõ – vélelmezett ? szabálytalan elhelyezése ellenére az érintett pályabíró, illetve a vezetõbíró engedélyt adott a rajt végrehajtására.
d.    ha a sportfelszerelések - tömlõ, osztó, horoglétra, botlétra, kismotorfecskendõ és tartozékai, porraloltó stb. - mûszaki hibája miatt szabálytalan, illetve sikertelen a versenyfeladat végrehajtása. (Nem vonatkozik ez a szabály a pályaelemek mûszaki hibájára: kisház, gerenda, palánk, mászóház, idõmérõ berendezés.),
e.    ha az óvást nem a megfelelõ idõben nyújtották be,
f.    ha a versenyzõ, váltó vagy raj a felkészülési idõ alatt a sportfelszerelését a szabályzatban rögzített módon nem hozta versenykész állapotba, és a kizárás emiatt történt,
g.    ha a versenyszám vezetõbírójának engedélye nélkül az adott futamot követõen a sportfelszerelést levitték a pályáról.

76)    Ha a versenyszám vezetõbírója vagy a döntõbíróság engedélyezi a futam megismétlését, akkor a megismételt futamra az alábbiak szerint kerülhet sor:

a.    A 100 m-es akadályfutásban és horoglétra-mászásban:
Ø    az adott csapat futamának legvégén (az utolsó versenyzõ után),
Ø    ha az óvás a csapat utolsó versenyzõje esetében történt, a versenyzõnek 5 perc pihenõidõ letelte után kell a futamot végrehajtani,
Ø    ha egynél több versenyzõ ismételhet, akkor a fenti pihenõidõ csak az utolsó versenyzõnek jár. (Pl.: az egyik csapatból a 7. a másik csapatból 8. versenyzõ ismételhet akkor csak a 8. versenyzõnek jár az 5 perc pihenõidõ. Ha párban akar futni a 7-kel, akkor nem jár az 5 perc, haladéktalanul ismételni kell. Természetesen a felszerelés versenykész állapotba hozására ez esetben is idõt kell adni.)
Ø    a pihenõidõ alatt kell a felszerelést rajtrakész állapotba hoznia. A pihenõidõt a versenyszám vezetõbírójának bejelentésétõl - miszerint a futam megismétlésére engedélyt ad - kell mérni. amennyiben egynél több versenyzõ ismételhet, úgy akár azonos csapatbelivel is futhat párban,
Ø    ha az óvás elbírálása hosszabb idõt vesz igénybe, úgy a megismételt futamra az éppen pályán lévõ csapat utolsó versenyzõje után kerülhet sor. Ez esetben az 5 perc pihenõidõ nem jár,
Ø    ha a verseny során egy-egy versenyszám lebonyolítása olyan, hogy azonos csapatbeliek nem azonos pályán hajtják végre a feladatot, akkor az elfogadott óvás után 5 percen belül kell a megismételt futamot végrehajtani.

b.    A 4x100 méteres váltófutásban a következõ csapat 2. futama („A” és „B” futam) után (Pl.: az ismétlés engedélyezése a 4. futam „A” csapatának engedélyezett, akkor a 6. futam megkezdése elõtt, illetve az 5. futam befejezése után kerülhet sor az ismétlésre).

c.    A kismotorfecskendõ-szerelésnél a versenyszám utolsó futama után történhet az ismétlés.


VIII. Fejezet
A versenypályák, felszerelések és feladatok


A 100 méteres akadályfutás

77)    A pálya leírása

a.    A pálya hossza 100 m, szélessége legalább 2,5 méter. A startvonal elõtt 5 m felkészülési, a cél után legalább 5 m kifutási területet kell biztosítani. Talaja salakos vagy mûanyag, illetõleg sima, egyenletesre és vízszintesre kialakított föld is lehet.
b.    A startvonalat, a pályákat elválasztó vonalakat és a célvonalat 50 mm széles, feltûnõ színû vonallal kell jelölni.

78)    Pályaelemek
a.    1 db, a talajtól mérten 2 m magas, 2 m széles, kb. 40 mm vastagságú, gyalult deszkapalánk. A palánk felsõ éle a sérülések elkerülése érdekében kissé lekerekített. A jobb kapaszkodás érdekében sem kiemelkedést, sem bemélyítést nem lehet rajta kialakítani. A felületét festékkel, lakkal vagy olyan anyaggal kezelni nem lehet, ami a versenyzõk palánkról történõ lecsúszását eredményezi. A palánkot elmozdulás ellen biztosítani kell.
b.    1 db 8 m hosszú (2x4 m), legalább 40 mm vastagságú, 180 mm széles futófelülettel kialakított gerenda. Mûszakilag olyan kialakításúnak kell lenni, hogy a gerendán végigfutó versenyzõ alatt ne rugózzon. Ennek érdekében a futófelület alatti különbözõ merevítést szolgáló erõsítések megengedettek.
c.    A gerenda mindhárom lábának magasságát úgy kell kialakítani, hogy a lábakra felszerelt gerenda futófelületének talajszinttõl mért magassága 1,2 m legyen.
d.    A gerenda egyik végéhez egy felfutó, a másik végéhez egy lefutópallót kell rögzíteni. A pallók hossza 2 m, szélessége 250mm vastagsága legalább 40 mm. A gerendákhoz hasonlóan rugózásmentes kialakítással készítve. A fel-, illetve lefutópallókra a talajon lévõ végétõl számítva 350 mm-enként a palló futófelületén, annak tengelyére merõlegesen 50mm széles, 30 mm vastag faléceket kell erõsíteni. A futófelületet festékkel, lakkal vagy olyan anyaggal kezelni nem lehet, ami a felületét csúszóssá teheti.

79)    A sportfelszerelések
a.    2 db  “C”-“D”- tömlõ, „C” kapocselemmel ellátva.
b.    A két tömlõ kapocstestekkel együtt mért összsúlya 5 kg-nál kevesebb nem lehet. A tömlõket a versenyzõk tetszõleges módon tekercselhetik fel.
c.    1 db 300-500 mm hosszú, minimum 0,5 kg - bármilyen típusú ? súlyú sugárcsõ, amelynek vitelére maximum 600 mm hosszú heveder és a sugárcsõre szerelt fogantyú kialakítása megengedett.
d.    l db szabványos osztó, négyágú, "C" jelû, az elzáró szerelvénnyel együtt.
e.    A tömlõk, az osztó és a sugárcsõ MEZ (storz) vagy ROT (szurony "három körmû") szabvány szerinti kapcsolóelemmel lehetnek ellátva.

80)    A pályaelemek és sportfelszerelések elhelyezése
a.    A startvonaltól kiindulva a pályaelemek és sportfelszerelések helye a következõ:

Ø    23 méterre a palánk,
Ø    28 méterre a tömlõk, a kijelölt pontot tetszés szerinti elhelyezéssel, de azokat összekapcsolni tilos!
Ø    38 méterre a gerenda  felfutópallójának kezdete.
Ø    A gerenda vízszintes futófelületének osztó felé esõ végénél az egész pályát átszelõ 5mm széles, a pálya tengelyére merõleges, feltûnõ színû vonalat kell húzni.
Ø    75 méterre van azt osztó középpontja. Csak a lábaival állhat a talajon. A függõleges tengelye körül tetszés szerint elfordítható. A talaj szintje alá legfeljebb a kapocstestig süllyeszthetõ.

81)    A feladat a 100 méteres akadálypálya minél rövidebb idõ alatt történõ lefutása, az akadályok és a szerelési feladat szabályszerû leküzdésével, végrehajtásával.

82)    A feladat végrehajtása:
a.    A faladatot egy csapatból minimálisan 6, maximálisan 8 fõ hajtja végre. A versenyzõnek a feladat végrehajtását 2 perc felkészülési idõ után meg kell kezdenie. A felkészülési idõ alatt el kell foglalnia a rajt helyét, és fel kell állni a rajtvonal mögött. A versenyzõ a sugárcsövet bármilyen módon viheti magával. A rajthelyrõl a palánkhoz fut, a palánk leküzdése után a felvett tömlõkkel végigfut a gerendán, a kigurított tömlõk egy-egy kapcsolóelemét összekapcsolja, az osztóhoz érkezve osztóra kapcsolja, majd a sugárcsövet a tömlõre csatlakoztatja és a megszerelt sugárral átfut a célvonalon.
b.    A tömlõk kigurítása, összekapcsolása és a sugárcsõre kapcsolása a feladat végrehajtása közben a versenypálya meghatározott szakaszán, tetszõleges sorrendben történhet.

83)    Szabálytalan a végrehajtás, ha a versenyzõ:
a.    valamelyik pályaelemet kikerüli,
b.    nem fut be a célba,
c.    a palánk merevítésére szolgáló támasztékot palánkvételkor segítségül használja,
d.    a gerendánál, annak vízszintes futófelületének végénél a pályán keresztirányban húzott határolóvonal elõtt érkezik a talajra. Ha azonban a leesés helyén újból visszamegy a gerendára, és szabályosan leküzdi, akkor a futamát folytathatja,
e.    a tömlõket egymással és a sugárcsõvel nem kapcsolja össze még a célba érkezés elõtt vagy a feladat végrehajtása során bármilyen okból az összekapcsolt elemek szétkapcsolódnak. Mindkét engedélyezett típusú kapcsolóelem estén minden kapcsolókörömnek az ellendarabjával összekapcsolva kell lennie. Nem tekinthetõ hibának, ha a célvonalon áthaladás elõtt a kapcsolási hibát kijavítja,
f.    a célvonalon szabályosan megszerelt sugár nélkül fut át,
g.    a célvonalon történõ átfutáskor a versenyzõ a kezével a sugárcsõ-tömlõ kapocspárat fogja, illetve a pályabíró jelzése elõtt a sugárcsövet a tömlõrõl lekapcsolja.
h.    ha a sugárcsövet a palánk fölött a versenyzõ átdobja.
i.    ha a nyomótömlõk kapcsolóelemei nincsenek, vagy rosszul vannak összekapcsolva, ha a tömlõ (osztó sugárcsõ) valamennyi körme nincs összekapcsolva, vagy a kapcsolóelemek a futás folyamán szétválnak. A versenyzõ futás közben a kapcsolóelemeket nem tarthatja (takarhatja).
j.    ha a sugárcsõ a cél elõtt nincs a tömlõre kapcsolva.
k.    ha a versenyzõ a sugárcsövet a cél elérését követõen a versenybíró utasítása nélkül lekapcsolja a tömlõrõl.

84)    A pályabírók
a.    feladata:

Ø    ellenõrzi a tömlõ elhelyezést és a palánk leküzdésének szabályosságát,
Ø    a gerendánál ellenõrzi, hogy a versenyzõ a gerenda végét jelzõ határvonal után érkezett- e a talajra,
Ø    az osztónál ellenõrzi az osztó elhelyezését, a tömlõ egymáshoz, illetve az osztóhoz történõ kapcsolásának szabályszerûségét,
Ø    ellenõrzi, hogy nem kapcsolódott-e szét bármelyik összekapcsolt elem, illetve a versenyzõ a szabályosan megszerelt sugárral haladt-e át a célon,
Ø    engedélyt ad a sugárcsõ tömlõrõl történõ lekapcsolására.
b.    A pályabírók számát úgy kell megválasztani, hogy a fenti pontokban foglaltak érvényesítésre kerüljenek. Minimum három pályabíró kell, akik közül egy a 84) a. pont 1. bekezdésében, a második a 84)a. pont 2,3. bekezdésében és a harmadik a 84) a. pont 4. bekezdésében pontban foglaltakat ellenõrzi.

85)    Kézi idõmérés esetén az idõmérõk a stopperórákat akkor állítják meg, amikor a célba érkezõ versenyzõ mellének síkja egybe esik a célvonalra merõleges függõleges (képzeletbeli) síkkal.

Horoglétra-mászás

86)    A pálya leírása:
a.    A gyakorlat végrehajtásához egy háromemeletes (homlokzatán deszkával, vagy egyéb megfelelõ szilárdságú lapokkal borított) mászóház áll rendelkezésre. Az I-II. és III. emeleten ablakok vannak.
b.    Az ablakok 1,1x1,87 m nagyságúak. Az I. emelet ablakpárkánya a talaj szintjétõl 4,25 m magasan van. Az ablakpárkány közötti függõleges távolság 3,3 m. Ha több ablaksor van, az ablakok között 600-900 mm széles falat kell biztosítani. Egy-egy ablakpárkány 400 mm széles. A párkány alja az emelet padozatától 800 mm magasan van kiépítve.
c.    A párkányok és az ablakok felsõ keretszegélye a mászóház homlokzati síkjától 30 mm-re állnak ki. A mászóház homlokzatára az I.emeleti ablakok alatt a párkány aljától mérten 3,2 m távolságra vízszintesen egy 60 mm magas, 60 mm széles lécet kell felerõsíteni.
d.    A mászóház elõtt, az ablaksorokkal szemben 35 m hosszú 2-2 m széles, egyenletes, sík salak- vagy földes pályát kell kijelölni.    
e.    A mászóház homlokzati síkjától 32,25 m-re kell a rajtvonalat meghúzni. A rajtvonaltól a mászóház irányába 2,25 m-re szaggatott vonallal jelöljük ki a létra elhelyezésének helyét. A mászóház elõtti talajt 4 m szélességben rugalmassá kell kiképezni (biztonsági gödör).

87)    A sportfelszerelés
a.    A horoglétra gyakorlatot kétkarú, egyhorgú horoglétrával kell végrehajtani.
b.    A horoglétra adatai:
Ø    hossza            4080    mm
Ø    szélessége            290    mm
Ø    horog kinyúlása            450    mm
Ø    a karok közötti távolság    250    mm
Ø    létrafokok közötti távolság    340    mm
Ø    létrafokok száma            13    db
Ø    súlya            minimum 8,5    kg
Ø    anyaga             ötvözött alumínium

c.    A horog hosszát a karok horog felé esõ síkjától kell mérni.
d.    A létra súlyának megállapításakor mindig a verseny helyszínén mért súly a mérvadó. A nem megfelelõ súlyú horoglétrát a versenyzõ köteles a mérlegelés helyszínén átadni a mérlegelést végzõ személynek, aki azt egyértelmûen beazonosítható módon megjelöli, illetve a tulajdonos feltüntetésével azt a versenyszám végéig megõrzi. Minden mérlegelésnél rögzíteni kell a vizsgálatot kérõ csapat megnevezését, a létra súlyát.

88)    A feladat, hogy a rajtjel elhangzása után a legrövidebb idõ alatt a horoglétra segítségével fel kell jutni a mászóház III. emeletén kialakított munkaterületre.

89)    Feladat végrehajtása
a.    Leesés elleni védelem nélkül az elsõ emelet felett nem lehet végrehajtani a versenyszámot. A biztosítást a csapat tagok egymás között kötelesek végezni.
b.    A versenyzõ rajthoz szólítása után elfoglalja a rajt helyét. A létrát úgy kell a talajon elhelyeznie, hogy az a rajthelyzetben ne érintse a szaggatott vonalat. Ebben a helyzetben tetszés szerint foghatja a létrát. Amennyiben a létrát fogó keze a rajt és a cél közötti terület felett van, de a talajt nem érinti, ez a fogásmód is megengedett. Ha a versenyzõ állórajttal indul, a létrát ekkor is a fentiek szerint kell elhelyeznie, és a rajtjel elhangzásáig nem emelheti fel a talajról.
c.    A rajtjelzés elhangzása után a versenyzõ a létrával odafut a mászóházhoz, beakasztja a létrát az I. emeleti ablaknyílás párkányába, felfut a létrán, és beül az ablaknyílásba ( a biztosító csapattárs itt akasztja rá a biztosító kötél karabinerét). Ezt a folyamatot mindkét szinten végrehajtja azzal az eltéréssel, hogy a III. emeleti ablakba történõ akasztás és a létrán történõ felfutás után beugrik az ablakon, és két lábra érkezik a III. emeleti munkaterületre. A létrát rácsatlakoztatja karabinerre és a biztosítást végzõ csapattárs azt a talajra leengedi.

90)    A leesés elleni védelmet az alábbiak figyelembe vételével kialakított mûszaki megoldással kell elkészíteni:
a.    a hevederek, a mászóöv, a karabinerek, kötélzet és egyéb felszerelések csak munkabiztonsági szempontból bevizsgált, engedélyezett eszközök lehetnek,
b.    a felszereléseket úgy kell elhelyezni, hogy azok a másik pályá(ko)n versenyzõ(ke)t ne zavarják, illetve akadályozzák,
c.    a biztosító és a biztosító kötelet akasztó személy a versenyzõt nem akadályozhatja a feladata végrehajtásában

91)    A leesés elleni védelem munkavédelmi szempontból engedélyezett formái:
a.    gyakorláskor és I. fokozatú versenyeken mászóövbe akasztott alpintechnikai kötél, amelyet biztonsági kötélféken keresztül 1 fõ tûzoltó felügyel,
b.    II. fokozatú és magasabb szintû versenyeken beülõhevederbe akasztott alpintechnikai kötél, amelyet biztonsági kötélféken keresztül 1 fõ tûzoltó felügyel.

92)    Szabálytalan végrehajtásnak kell tekinteni:
a.    ha a versenyzõ nem érkezik be a célba,
b.    a III. emeleten történõ beugrásnál nem lábra érkezik a munkaterületre (nem tekinthetõ szabálytalan végrehajtásnak, ha egy lábra érkezik be, és némi késéssel teszi a padozatra, a másik lábát),
c.    ha az ablaknyílásban állva végzi a létra emelését a következõ emeletre történõ beakasztás céljából,
d.    ha a feladatot leesés elleni védelem nélkül hajtja végre,
e.    ha a horoglétra mászás rajtja elõtt a létrát a talajról megemelik,

93)    Az idõmérés
a.    A kézi idõmérõk a stopperórákat csak akkor állíthatják meg, amikor a versenyzõ mindkét lábbal a III. emeleti munkaterület padozatán áll.
b.    Az elektromos idõmérõ berendezésnek olyan mûszaki kialakításúnak kell lennie, hogy az óra csak úgy legyen megállítható, ha a versenyzõ mindkét lábbal a berendezés padozatán áll.

A 4X100 méteres váltófutás

94)    A pálya leírása:
a.    a pálya 400 m kerületû, egyenletes, sík, salakos, mûanyag vagy föld borítású atlétikai pálya,
b.    egy-egy futósáv szélessége legalább 2,5 m,
c.    a futósávokat egymástól 50 mm széles, feltûnõ színû vonallal kell elválasztani.

95)    A pálya és a váltózónák helyének kimérése:
a.    A 400 métert a pálya belsõ szegélyén (szegélyvonalán) kell kimérni.
b.    A pályákat úgy kell kijelölni, hogy a pályák célsíkja egybeessen. Mivel a pályák hossza egymástól eltérõ, így a pályaelemek, a váltózónák és a rajthelyek nem esnek egyvonalba. A pályaelemeket a futósáv közepén - a célvonaltól meghatározott távolságban - kell elhelyezni. Ezek helyét a céltól a rajthely felé kell kimérni az alábbiak szerint (a zárójelben lévõ értékek az adott pontok céltól mért távolságát jelentik):
c.    A tálcának a legtávolabbi pontja a céltól 50 m
d.    a tálcától 1,5 méterre (51,5 m) van a tartalék kézi tûzoltókészülékek helye.
e.    A versenyzõ saját belátása szerint elhelyezheti a futósávjának a belsõ vagy külsõ szegélyvonala mellett.
f.    A kézi tûzoltókészülék helye a tálcától 30 méterre (80 m) van.
g.    A 3. váltózóna végét jelzõ vonalat a kézi tûzoltókészüléktõl 10 méterre (90m) kell jelölni.
h.    A 3. váltózóna eleje a váltózóna végétõl 20 méterre (110 m) van.
i.    A 3. váltózóna elejétõl 10 méterre (120 m) kell kijelölni azt a helyet, ahol a sugárcsövet a tömlõrõl le lehet kapcsolni. Ez egyben 3. váltás felállítási helye.
j.    Az osztó középpontja a 3. váltás felállítási helyétõl 25 méterre (145 m) van.
k.    A gerenda rajthely felé esõ vége az osztótól 30 méterre (175 m) van.
l.    A tömlõket a gerendától 10 méterre (185 m) kell elhelyezni.
m.    A 2. váltózóna végét a tömlõktõl 5 méterre (190 m) kell kijelölni.
n.    A 2. váltózóna elejét a váltózóna végétõl 20 méterre (210 m) húzzuk meg.
o.    A 2. váltás felállítási helye a váltózóna elejétõl 10 méterre (220 m) található.
p.    A palánk helye a felállítást jelzõ vonaltól 30 méterre (250 m) van
q.    Az 1. váltózóna végét a palánktól 40 m-re (290 m) jelöljük ki.
r.    A váltózóna elejét a váltózóna végét jelzõ vonaltól 20 méterre (310 m) húzzuk meg. - A váltózóna elejét jelzõ vonaltól 10 méterre (320 m) jelöljük ki a 2. váltás felállítási helyét.
s.    A kisház rajthely felé esõ vége az 1. váltás felállási vonaltól 50 méterre (370 m)van.
t.    A kisház elejét jelzõ vonaltól 30 méterre (400 m) húzzuk meg a rajtvonalat.
u.    A rajtvonal elõtt 5 m-re a váltó elsõ tagjának felállítási helyét kell megjelölni.

96)    Pályaelemek
a.    1 db gerenda: a 100 méteres akadálypályán használtakkal megegyezõ kialakítású,
b.    1 db palánk: a 100 méteres akadálypályán használtakkal megegyezõ kialakítású.
c.    1 db kisház: hossza 5 m, szélessége 2,36 m, magassága a tetõgerincig 2,5 m. A kisháznak 4 m hosszon kettõs lejtésû teteje van, egy-egy lejtõ szélessége 1,5m. A tetõ hajlásszöge 30°. A tetõ hossza mentén a kiszögelléstõl 200 mm-re mindkét tetõlejtõre egy-egy 100 mm széles és 60 mm magas lécet szegeznek. A tetõ elülsõ részét – a létra feltámasztásának megkönnyítése végett – a gerinc mellett mindkét oldalon 300-300 mm szélességben és 50 mm mélységben kifûrészelik. A kisház elülsõ és hátsó falát deszkával borítják be. A kisháznak ez a része a földtõl 1,75 m magasságban elhelyezkedõ vízszintes területben végzõdik. A vízszintes terület 1 m hosszú és a kisház szélességével azonos.
d.    1 db vastálca. Mérete: 1,5 m hosszú, 1 m széles és 20 cm magas. A tálcában 40 l vizet, 3 l tiszta petróleumot és 0,5 l motorbenzint kell önteni.

97)    Sportfelszerelések
a.    2 db tömlõ, 1 db osztó és 1 db sugárcsõ a 100 méteres akadálypályán használtakkal megegyezõ kialakítású.
b.    1 db kisházlétra. Mérete:
Ø    hossza                         300mm
Ø    szélessége                         330 mm
Ø    a karok közötti távolsága                 250 mm
Ø    a karok szélessége                       40 mm
Ø    a karok vastagsága                       45 mm
Ø    a létrafokok száma                         9db
Ø    az elsõ fok létra végétõl mért magassága         330 mm
Ø    a fokok távolsága                     310 mm
Ø    a fokok szélessége                       20 mm
Ø    a fokok magassága                       30 mm
Ø    a létra minimális súlya                     9 kg
Ø    anyaga                            fa

A létra végei lekerekíthetõk, és fémgyûrûs védelemmel elláthatók, de a fémgyûrûs védelem tüskében nem végzõdhet.

c.    2 db 6 kg-os, bármilyen típusú szabványos porraloltó kézi tûzoltókészülék.

98)    A feladat, hogy az adott pályaszakasz megtétele után a versenyzõk egymást váltva, a meghatározott részfeladatokat oldják meg, és a váltó 4. tagja a sugárcsõvel minél hamarabb fusson át a célvonalon.

99)    A feladat végrehajtása:
a.    A váltó tagjai elhelyezkednek a résztávok szerint. A váltó elsõ tagja a startvonal elõtt 5 méterre a részére kijelölt helyen áll fel. Az indító vezényszavára a sugárcsõvel és a kisházlétrával a rajtvonalhoz megy és felveszi az induló helyzetet. A versenyzõ a létrát foghatja, oldalára állíthatja, de a talajról a rajt jelzés elhangzása elõtt nem emelheti fel.
b.    A rajtjel elhangzása után a versenyzõ a kisházhoz fut, a létra segítségével felhatol annak tetejére, végigfut azon és a kisház tetején kialakított vízszintes terület rajthoz közelebb lévõ élével egyvonalban a pályát átszelõ vonalon túl leugrik a földre. Továbbfut az 1. váltási zónáig, ahol átadja a sugárcsövet a váltó 2. tagjának (A létra a kisháznál marad.). A rajtjel elhangzásakor kell a tálcába a benzint, a tálca -futásirányt tekintve- bal hátsó sarkánál beönteni.
c.    A váltó második tagja, miután a sugárcsövet a váltási zónán belül átvette, továbbfut, és áthalad a palánk felett. A 2. váltási zónához érkezve átadja a sugárcsövet a váltó 3. tagjának. Abban a pillanatban, amikor a váltó 2. tagja a palánkon áthaladva földet ér, a technikai személyzet a tálcában lévõ éghetõ folyadékot a -futásirányt tekintve- tálca bal hátsó sarkánál fáklyával meggyújtja.
d.    A váltó harmadik tagja, miután átvette a sugárcsövet, a tömlõkhöz fut, felveszi azokat, végighalad a gerendán és a gerenda vízszintes futófelületének cél felé esõ végével egyvonalban levõ határvonalon túl földet ér, az osztóhoz fut, és a már futás közben csatlakoztatja. A tömlõvezetéket kifekteti, majd a szabad végére a 3. váltózóna elejét jelzõ vonaltól 10 méterre húzott határolóvonal elõtt felkapcsolja a sugárcsövet. A tömlõk össze-, valamint a sugárcsõ tömlõre történõ kapcsolása az osztónál, az osztó elõtt, illetve után egyaránt történhet. A 3. váltózónát megelõzõ vonal után a sugárcsövet a tömlõrõl lekapcsolja, és a váltózónához érkezve átadja a sugárcsövet a váltó 4. tagjának.
e.    A váltó negyedik tagja a sugárcsõ átvétele után a tûzoltókészülékhez fut, azt felveszi és a tálcához érve, eloltja a tüzet. A tüzet az elsõnek felvett tûzoltókészülék segítségével  kell eloltania, ha nem tudja, a tartalék készüléket veheti igénybe. A versenyzõ a tálcától csak akkor futhat tovább, ha a tüzet a tálcában és ha van, akkor a tálcán kívül is teljesen eloltotta. A használt tûzoltókészülék(ek) - a tálcával - a tûz eloltása után egyik részével sem érintkezhet ( nek ) . A feladat megoldása után sugárcsõvel befut a célba. Ha a tûz ég vagy visszalobban a versenyzõ célvonalon való áthaladása pillanatában, a csapat idõeredményét meg kell semmisíteni.
f.    A váltásnál a sugárcsõ átadás-átvétele a meghatározott váltási zónán belül (20m), kézbõl-kézbe történik. Ha a sugárcsõ váltáskor esik a földre, azt csak az átadó, illetve a sugárcsõ futás közben esik a földre úgy azt, a sugárcsövet vivõ versenyzõ veheti fel.
g.    A váltózónák elejétõl 10 méterre kijelölt felállási helyeket a versenyzõ nem köteles igénybe venni. E meghatározás szerint váltást megelõzõen felállhat a versenyzõ a felállítási helyen, illetve a 20 méteres váltózónán belül is.

100)    A pályabírók feladata:
a.    A kisháznál ellenõrizze, hogy a kisházról a versenyzõ a kisházon kialakított 1 méteres vízszintes felületrõl a talajon meghúzott vonal után érkezett-e a földre.
b.    A váltózónáknál ellenõrizze, hogy a váltások a váltózónákat határoló vonalakon belül történtek-e meg. Az elõ-, illetve túlváltás tényének eldöntésénél a sugárcsõ helyzete a mérvadó.
c.    A palánknál, a gerendánál, osztónál a 100 méteres akadálypályán meghatározottak szerint látja el a feladatát.
d.    A céltól 180 méterre lévõ lekapcsolást jelzõ vonalnál ellenõriznie kell, hogy még a vonal elõtt a versenyzõ a sugárcsövet a tömlõre felkapcsolta-e, és hogy a lekapcsolás csak a határoló vonal után történt-e meg.
e.    A tálcánál ellenõrzi, hogy a tálcában lévõ, és ha van, a tálcán kívül lévõ tüzet is teljesen eloltotta-e, valamint, hagy a felhasznált tûzoltókészüléket a szabályok szerint hagyta-e ott. Figyelnie kell a versenyzõk célbaérkezését, és amennyiben a versenyzõ célbeérkezése elõtt a tálcában és esetleg a tálca mellett lévõ éghetõ folyadék visszagyulladt, a tûzoltást szabálytalannak kell tekinteni.

101)    Idõmérés a 100 méteres akadályfutásnál meghatározottak szerint.

102)    Szabálytalan a végrehajtás:
a.    ha a palánk leküzdéséhez a versenyzõ a merevítõket is igénybe veszi.
b.    ha a sugárcsövet a palánk fölött a versenyzõ átdobja.
c.    ha a versenyzõ leesik a gerendáról, illetve arról határoló vonal elõtt érkezik le és az áthaladást szabályosan nem ismétli meg.
d.    ha a nyomótömlõk kapcsolóelemei nincsenek, vagy rosszul vannak összekapcsolva, ha a tömlõ (osztó sugárcsõ) valamennyi körme nincs összekapcsolva, vagy a kapcsolóelemek a futás folyamán szétválnak. A versenyzõ futás közben a kapcsolóelemeket nem tarthatja (takarhatja).
e.    ha a sugárcsõ (váltóbot) a 2. határoló vonal elõtt (280 m) nincs a tömlõre kapcsolva.
f.    ha a versenyzõ a sugárcsövet a cél elérését követõen a versenybíró utasítása nélkül lekapcsolja a tömlõrõl.
g.    ha a sugárcsõ (váltóbot) átadása nem a váltózónán belül történik.
h.    ha a sugárcsõ leesik a pályára és azt az átvevõ versenyzõ veszi fel, illetve ha a váltáskor a sugárcsövet dobják.
i.    ha a sugárcsövet a 3. váltózóna elõtt a tömlõrõl lekapcsolják (280 m).
j.    ha a kézi oltókészüléket nem elõírásszerûen helyezik üzembe (tömlõnél felrántva).
k.    ha a váltó utolsó tagja a tüzet a tálcában (szükség esetén a tálca környezetében) a célba érkezés elõtt nem oltja el. Amennyiben a tûz a célba érkezés után gyullad vissza a gyakorlatot értékelni kell. A versenyzõ a célba futás elõtt ellenõrizheti az oltás eredményességét és sikertelen oltás esetén visszafuthat, hogy akár a tartalék készülékkel az oltást megismételje.
l.    ha a kézi oltókészüléket a tálcába dobják.

A kismotorfecskendõ-szerelés

103)    A pálya leírása: 110 m hosszú, pályánként 15-20 m széles területet kell kialakítani. A pálya talaja lehet salakos, füves vagy földes, de minden esetben sima, egyenletes legyen.

104)    Pályaelemek
a.    1 db 2x2 m alapterületû 100 mm magas, zárt oldalú fadobogó.
b.    1 db 1 köbméter hasznos ûrtartalmú, feltöltési és leeresztési lehetõséggel kialakított, a talaj szintjétõl mérve 800 mm magas, felül nyitott szögletes tartály.
c.    2 db céltábla. Mérete: 500 mm széles, 600 mm magas, fehérre festett lemez, mely közepén 50 mm nyílás van kiképezve, melyet 20 mm szélességben piros színû kerettel kell ellátni. A céltáblát tartólábakra kell felszerelni úgy, hogy az 50 mm átmérõjû  nyílás középpontja a talaj szintjétõl 1,6 méterre legyen. A céltábla mögött 15 l ûrtartalmú edényt kell elhelyezni. Az edény bármilyen mûszaki megoldású lehet, de az alábbi követelményeknek meg kell felelnie:
Ø    alkalmasnak kell lennie elektromos idõmérés esetén a kézi idõmérésre is,
Ø    az elektromos idõmérés érzékelõje, valamint a kézi idõmérésre szolgáló jelzõ csak 10 l víz tartályba töltése esetén mûködhet,
Ø    a tartályra a víz csak az 50 mm átmérõjû nyíláson át juthat,
Ø    egy adott versenyen csak azonos kivitelû céltáblák használhatók,
Ø    felszerelhetõ a céltáblára - a közönség tájékoztatására szolgáló - villogó fényjelzés is.

105)    Sportfelszerelések:
a.    1 db kismotorfecskendõ (e szabályzat 6) a. és b. pontjában feltüntetett versenyek esetén a rendezõ által biztosított típusú és teljesítményû, egyéb verseny esetében ?ha a rendezõ nem tudja elõbbi feltételt teljesíteni? a résztvevõk és a rendezõ közötti elõzetes megállapodás alapján kell kismotorfecskendõt biztosítani). A gyárilag rendszeresített segédberendezéseket leszerelni, és helyette más, illetve egyéb tartozékokat felszerelni nem lehet. A versenyen alkalmazásra kerülõ kismotorfecskendõ típusát, a rendezõ a versenykiírásban köteles feltüntetni.
b.    2 db szabványos, 110 mm átmérõjû, "A" jelû szívótömlõ.
c.    1 db bármilyen típusú szûrõkosár. A lábszelep kiszerelhetõ, - a jobb fogás érdekében - rajta fogantyút elhelyezni nem lehet.
d.    3 db szabványos, 75 mm átmérõjû "B" tömlõ.
e.    1 db négyágú osztó.
f.    4 db szabványos, 52 mm -es "C" tömlõ.
g.    2 db bármilyen típusú átmérõjû 13 mm-es lövõkével ellátott sugárcsõ, hossza max. 500 mm lehet.
h.    2 db egyetemes kapocspárkulcs.
i.    A kismotorfecskendõ, az osztó, a sugárcsõ és a tömlõk storz kapcsolóelemekkel vannak ellátva.

106)    A pályaelemek, a céltábla és a sportfelszerelések elhelyezése
a.    A pálya elején a pálya teljes szelességében 50 mm széles, feltûnõ színû rajtvonalat kell húzni.
b.    A fadobogót úgy kell elhelyezni, hogy annak éle a startvonaltól, valamint a jobboldali határvonaltól 9 m-re legyen.
c.    Az 1 m3 –es víztartályt a dobogótól balra 2,5 m-re, a startvonaltól 9 m-re kell elhelyezni. A rajtvonaltól 100 m-re a pálya teljes szélességében 50 mm széles, feltûnõ színû vonalat kell húzni. Mindkét céltábla elõtt szimmetrikusan minimum 2 m hosszú, 50mm széles lécet kell a vonalra rögzíteni.
d.    A céltáblák középpontját a pálya tengelyvonalától 105 m-re kell elhelyezni.
e.    A sportfelszerelések elhelyezése a 2x2 m-es fadobogón tetszés szerint történhet, de a dobogó szélén nem nyúlhatnak túl, az egymással szembe fordított kapcsolóelemek körmei az ellendarab nyílásába nem helyezhetõk be. A szívóoldali kapcsolatfedél leszerelhetõ.
f.    A két nyomóoldali fedél közül csak a szereléskor használt nyomóoldali szerelhetõ le, a másik oldalon a szelepnek és a kupakkapocsnak zárt állapotban kell lennie.

107)    Feladat:
a.    A rendezõk által biztosított vagy a megegyezés alapján használt kismotorfecskendõ típusának megfelelõ indítási móddal történõ elindítása.
b.    A 2 db szívótömlõvel a tartályban lévõ vizet felvenni, a 3 db "B" tömlõbõl álló alapvezetéken és a 2-2 db "C" tömlõbõl álló 2 db sugáron keresztül a vízsugár célbelövésével a céltáblák mögötti tartályok vízzel történõ feltöltése.
c.    A raj a feladatot akkor hajtotta végre, amikor mind a két céltábla érzékelõje jelez, illetve elektromos idõmérés esetén a tartályra szerelt érzékelõk az idõmérõ berendezést megállítják.

108)    A feladat végrehajtása
a.    A 10 fõs csapatból 7 fõ hajtja végre a gyakorlatot. A rajt elõtt 5 perc felkészülési idõ áll rendelkezésre. A dobogóra helyezett motor 1 percig (ezt tartalmazza a 5 perces felkészülési idõ) járatható bemelegítés céljából.
b.    A vezetõbíró jelzésére a csapatoknak a felkészülést be kell fejezni, és a rajthely mögött fel kell állniuk. A vezetõbíró és a pályabírók ellenõrzik a felszerelések és azok elhelyezésének szabályosságát. Amennyiben a felszerelés vagy azok elhelyezése szabálytalan, úgy a vezetõbíró jelzésére a csapat egy tagja a hibát kijavítja. A verseny során a két szerelés engedélyezett.
c.    A raj a szerelést és a cél leküzdését tetszés szerinti módon hajtja végre, a szabálytalan végrehajtásra vonatkozó elõírások figyelembevételével.

109)    Szabálytalan végrehajtásnak kell tekinteni, ha:
a.    a raj bármelyik tagja a 100 m-nél lévõ vonalat, vagy a vonal és a céltábla közötti területet testének bármilyen részével érinti,
b.    a sugárcsõ célratartását végzõ versenyzõ a cél leküzdése céljából a sugárcsövet a talajra vagy az ott elhelyezett lécre letámasztja,
c.    a szûrõkosarat a szívótömlõre vízbehelyezés elõtt nem szerelik fel, vagy a víz alatt a szívótömlõrõl lekapcsolják, illetve leesik (a szûrõkosárnak mindkét körömmel kapcsolódnia kell a szívótömlõhöz a kádból történõ kiemeléskor is),
d.    a visszaszerelést a versenyszám vezetõbírójának engedélye nélkül kezdik meg,
e.    ha bármilyen okból a raj a célt nem tudja leküzdeni (kivételt képez ez alól az az eset, amikor egy a rajhoz nem tartozó személy a feladat végrehajtását akadályozza),
f.    amennyiben valamelyik csapat az 5 perc felkészülési idõ alatt a felszerelését nem helyezte versenykész állapotba, illetve az ellenõrzés során felfedett szabálytalanságot 2 percen belül nem szünteti meg.
g.    ha a szûrõkosarat a szívótömlõ vízbehelyezése elõtt nem kapcsolják a szívóvezetékre, illetve ha a szûrõkosár a gyakorlat befejezésekor nincs a szívóvezetéken. 
h.    ha a sugárcsövet a cél kilövésekor egy másik versenyzõre támasztják.
i.    ha a kilövés során a határoló vonalat valamelyik versenyzõ átlépi vagy a sugárcsõvel túl nyúl a határoló vonalon.

110)    Pályabírók:
a.    Pályánként két bírót kell a feladatra kijelölni. Az egyik a víztartály közelében, a másik a 100 méteres vonalnál a versenyzõk zavarása nélkül helyezkedjen el.
b.    A víztartálynál lévõ bíró ellenõrzi a szûrõkosár szívótömlõre történõ szabályszerû felszerelését, illetõleg, hogy a feladat végrehajtása közben és utána a szûrõkosár valóban szabályosan csatlakozik-e.
c.    A 100 méteres vonalnál álló bíró ellenõrzi, hogy a szerelést végzõ raj tagjai érintik-e, illetve átlépték-e a 100 méternél levõ vonalat, valamint a sugárcsõ szabályszerû célratartását.

111)    Idõmérõk mérik a rajt és a feladat teljesítése között eltelt idõt. A kézi idõmérés esetén pályánként mind a két céltábla villogó fényjelzése, felbukkanó színes korong stb. a mérvadó.